Az agrárminiszter bejelentette, hogy a nemzeti parkok új övezeti besorolását elsőként Magyarország legrégebbi nemzeti parkjában, az 1973-ben létesített Hortobágyi Nemzeti Parkban alkalmazták.
Nagy István arról beszélt, hogy az idén júniusban hatályba lépett új rendszer háromféle – természeti, természetkímélő hasznosítási és szolgáltató – övezetbe sorolja a nemzeti parkokat. A Hortobágyi Nemzeti Park több mint 80 ezer hektáros területéből mintegy 9200 hektár került a természeti, csaknem 70 ezer hektár a természetkímélő hasznosítás és mintegy 900 hektár a szolgáltató övezetbe.
Nagy István ismertette, a természeti övezetbe a háborítatlan természeti területek tartoznak, amelyeknél a kezelők csak a természetvédelmi célokat szolgáló beavatkozásokat látnak el, például a vadgazdálkodást, az invazív növények elleni védekezést vagy az illegális hulladék felszámolását. A természetkímélő hasznosítási övezetben a térben és időben együttesen vagy egymás mellett van jelen a természetvédelmi kezelés és a természetkímélő hasznosítás, az övezeten belül elsődleges cél ezek összhangjának biztosítása. A harmadik, szolgáltató övezetbe a nemzeti parkon belül elhelyezkedő beépített, a rendszeres emberi jelenléttel járó területek tartoznak. Ide várják elsősorban azokat a látogatókat, akik itthon biztonságosan, a hazait választva szeretnének aktívan feltöltődni.
A tárcavezető a nemzeti park övezeti besorolása mellett újabb jelentős előre lépésnek nevezte azt a napokban megjelent rendeletet, amely a nemzeti parkot körülölelő védőövezet kijelöléséről rendelkezik.
- Ez a lépés szintén a természetvédelmi célok megvalósítását segíti elő, a Hortobágyi Nemzeti Park után a többi nemzeti parkban is elindul ez a folyamat - hangsúlyozta Nagy István.
(MTI)