A VP AKG horizontális ültetvénycsoportban vállalható előírás a levélanalízis elvégzése, s annak figyelembe vétele a szeptember 30-ig elkészítendő tápanyag-gazdálkodási terv elkészítésekor.
Fontos azonban, hogy a levélmintákat ne a kötelezően előírt végső dátumra, azaz augusztus 31 re gyűjtsük be, hiszen a nem megfelelő időben szedett növényminták beltartalmi értékei nem megfelelő, sőt félrevezető eredményeket produkálhatnak.
A mintavétel idejének megválasztása pontosan a növény fejlődési fázisához kötődjön, mert az egyes jól behatárolható fázisokban jelentősen változik a levelek tápelem tartalma. Az élettani folyamatok sajátosságai, valamint a környezeti tényezők sajnos sokkal nagyobb eltéréseket okozhatnak, mint azonos feltételek mellet a tápanyagellátás különbségei.
Gyümölcsfélék levélminta vételének ideje és kedvező makroelem tartalom a tápanyagszükséglet számításához és a tápelemek határértékei; sz.a.% (SZŰCS, 2004)
|
Gyümölcsfaj |
N |
P |
K |
Ca |
Mg |
Mintavétel időszaka |
|
alma |
2,3 |
0,16 |
1,3 |
1,5 |
0,33 |
VII. 15-VIII. 15 |
|
körte |
2,2 |
0,23 |
1,4 |
1,4 |
0,40 |
VII. 15-VIII. 15 |
|
szilva |
2,7 |
0,20 |
2,5 |
2,4 |
0,60 |
VII. 15-VIII. 15 |
|
cseresznye, meggy |
2,7 |
0,20 |
1,7 |
2,3 |
0,65 |
VII. 1-15, szüret után |
|
őszibarack |
3,1 |
0,22 |
2,5 |
2,1 |
0,50 |
VIII. eleje |
|
kajszi |
2,3 |
0,20 |
2,7 |
1,8 |
0,50 |
VII. 15-30 |
|
dió |
2,8 |
0,21 |
2,1 |
2,0 |
0,65 |
VIII. 15-30 |
|
málna |
2,9 |
0,25 |
1,3 |
1,1 |
0,35 |
VIII. eleje, 5-12. levél |
|
piros ribiszke |
2,6 |
0,25 |
2,3 |
2,0 |
0,35 |
VII. 1-30 |
|
fekete ribiszke |
2,8 |
0,27 |
1,6 |
2,0 |
0,32 |
VII. 1-30 |
Hogyan is kell a mintát begyűjteni ?
A mintavételi egység kijelölésénél alapul kell venni a talajmintavételi egységet (5 hektár), amit ezen belül a faj, illetve fajta határol be. A mintavételi egységbe egy faj, illetve egy fajta kerülhet. Vegyes állomány esetén a fő fajt, fajtát kell mintázni.
Egy mintavételi egységről egy mintát kell venni, amelynek két külön kezelt átlagmintából kell állnia. Ennek megfelelően a két átló mentén külön-külön gyűjtött két darab átlagmintából egy darab lemérendő reprezentatív mintát kell képezni, amelyet vizsgálat céljából akkreditált laboratórium rendelkezésére kell bocsátani. Egy leadott minta minimum 0,1 kg növényi szervet (levél, levélnyél) kell, hogy tartalmazzon.
Egy mintát 50-100 db növény vagy minimum 100 db növényi szerv (levél, levélnyél) képez. Minden növényi szervet más növényről kell begyűjteni. Bogyós, csonthéjas és héjas ültetvényekben egy fáról legalább 2 db levelet kell leszedni a fa két, sorközi oldaláról, a koronaszint alsó harmadából. Szőlő esetén a leveleket (levéllemezt) az első fürt szárcsomójáról mintázzuk meg.
Nem szabad mintát gyűjteni:
- növényvédelmi permetezést követően a munkaügyi várakozási idő leteltéig;
- lombtrágyázás után legalább 2 hétig;
- sáros, szennyezett növényekről.
A mintába csak kifejlett, a fajtára jellemző, ép, egészséges, csapadéktól mentes növényt, levelet, illetve levéllemezt lehet szedni. A szegélyhatás elkerülésére a tábla szélső soraiból, illetve a sorok szélső növényeiből nem szabad mintát venni.
A pályázatban vállaltakon túl miért is érdemes ültetvényben a megfelelő időben levél és talajmintát gyűjteni ?
A tudatos tápanyag-gazdálkodás, a technológia változásai, a felhasznált műtrágyák minőségének javulása, a megosztott, hatékonyabb tápanyag ellátással az egységnyi terméshez kevesebb tápanyagot kell felhasználni.
A talaj- és a rendszeres levél/növényvizsgálatok költségei többszörösen megtérülhetnek, hiszen a vizsgálati eredmények alapján végzett tápanyag-visszapótlás javítja termesztett növényeink mennyiségi és minőségi mutatóit, a termés biztonságát, egészségesebb állományt biztosít, valamint racionalizálja a műtrágya-felhasználást. Összességében nagyobb nyereség.
A szakirodalom szerint a technológia műtrágyaigényének számítása harmonikus ellátottságú talajon az alábbi táblázatok segítségével történhet.Termő gyümölcs műtrágyaszükséglet számításának általános képlete:
|
Haa, kg/ha = |
Q x A x y2/x2 |
Haa =műtrágya hatóanyag, Q -tervezett termésmennyiség, A =fajlagos tápelem igény, y2 =optimális levél-ellátottság négyzete, x2 -levélben mért ellátottság négyzete.
Azonban ne csak az abszolút értékeket vegyük figyelembe, hanem a tápelem arányokat is, hiszen sok esetben a kedvezőtlen elemarányok okozzák a bajt (foszfor-cink, Kálium-kálcium antagonizmus).
Érdemes tehát a növényeinkről is „vérképet” kapni a laboratóriumba küldött növények és a megrendelésünk által.
(NAK/Sztahura)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön