Gazdaságfejlesztés

2020. december 1-jén megrendezésre került a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK), valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) EU HORIZONT EURÓPA Európai Partnerségek című online rendezvénye.

A rendezvény elsősorban a digitális, ipari és űrkutatási partnerségekkel foglalkozott, ugyanakkor az első előadásban Csuzdi Szonja, az NKFIH főosztályvezetője átfogó képet adott a Horizont Európa keretrendszerről és az Európai Partnerségek megközelítéseiről, amely témák a mezőgazdaságban érintettek számára is fontos lehet. A továbbiakban ezen előadás releváns információit osztjuk meg.

A Horizont Európa az Európai Unió hétéves kutatási és innovációs programja, amely 2021-től 2027-ig tart majd. Kezdetben még 100 milliárd eurós költségvetéssel tervezett a Bizottság, mára ez valamelyest csökkent 83 milliárd euró lett, ugyanakkor a költségvetés még mindig változik. Ez a változás nem feltétlenül lesz negatív előjelű, sőt, a szakértők inkább kismértékű költségvetés-növekedést várnak.

A Horizont Európa program szerkezete – elődjéhez hasonlóan - három pillérre épül, a feltüntetett költségvetések a 2020. szeptemberi állapotot tükrözik, azonban ezek még változhatnak.

• pillér - Tudományos kiválóság: célja, hogy megerősítse az Unió tudományos kiválóságát, és ezzel magas színvonalú ismereteket és készségeket tudhassunk magunkénak.
  • Európai Kutatási Tanács (ERC) - 14,8 milliárd euró
  • Marie Sklodowska Curie Akciók (MSCA) - 6,3 milliárd euró
  • Kutatási infrastruktúrák - 2,15 milliárd euró
• pillér - Globális kihívások és az európai ipar versenyképessége: célja a társadalmi kihívások kezelése és az ipari technológiai fejlesztést célzó kutatások támogatása.
  • Klaszterek:
    • „Health” - 6,89 milliárd euró
    • „Culture, Creativity and Inclusive Society” - 1,25 milliárd euró
    • „Civil Security for Society” - 1,25 milliárd euró
    • „Digital, Industry and Space” - 13,40 milliárd euró
    • Climate, Energy, Mobility - 13,40 milliárd euró
    • Food, Bioeconomy, Natural Resources, Agricultureand Environment - 8,90 milliárd euró
  • Közös Kutatóközpont (JRC) - 1,97 milliárd euró
• pillér - Innovatív Európa: célja az innováció előmozdítása.
  • „European Innovation Council” (EIC) - 8,70 milliárd euró
  • „European Innovation Ecosystem” – 448,00 millió euró
  • „European Institute for Innovation and Technology” - 2,68 milliárd euró

A Horizont Európa program általános célja az Unió tudományos és technológiai alapjainak megerősítése, innovációs kapacitásainak erősítése, hozzájárulás az uniós versenyképességhez és a munkahelyteremtéshez, valamint az állampolgári igényekre való reagálás, és az európai társadalmi-gazdasági értékek megőrzése. Mindezek mellett megemlítendőek az egész programon átívelő horizontális célok is, hiszen az új keretrendszerben kiemelt figyelmet szenteltek annak, hogy a majdani felhívásokra választ adó projektek elősegítsék az Európai Unió hosszútávú céljait. A jelenlegi kiemelt horizontális célok a klímaváltozással kapcsolatos kihívások kezelése, illetve az ENSz Fenntartható fejlődési célokhoz (SDG) való hozzájárulás.

A horizontális célok elérést a Horizont Európa program tervezési logikája hivatott biztosítani. A Horizont Európa Stratégiai terv a 2021-2024 időszakot foglalja magában. Ebbe szakpolitikai szinten az Európai Bizottság iránymutatása alapján kerülnek bele a fő stratégiai célok (így például az Európai zöld megállapodás alapján). Ezeknél a fő stratégiai céloknál a KFI- (Kutatás-fejlesztés-innováció) befektetésektől várnak jelentős hatást. A Horizont Európa Munkaprogramok a stratégiai célok elérését biztosítják. Az egyes klaszterek (l. fentebb, a II. pilléren belül) szintjén kerülnek megfogalmazásra a társadalomra, a gazdaságra és a tudományra gyakorolt elvárt hatások. Az elérendő célok egymással összefüggő és bizonyos elvárt hatáshoz hozzájáruló akciókat, pályázati felhívásokat fognak össze. Végezetül a Munkaprogramokban található, konkrét pályázati felhívásokon keresztül történik meg az elérendő célok, globálisan nézve pedig a Stratégiai tervben megfogalmazott elvárások megvalósítása.

A Horizont Európa keretprogramban megújul az uniós kutatásfinanszírozási eszközök megközelítése is. Ebben az esetben is elmondható, hogy a többi, az előző uniós pénzügyi ciklusban alkalmazott, kisebb-nagyobb volumenű finanszírozási eszközöket kiváltó Európai Partnerségeket stratégiai, cél-orientált megközelítések jellemzik, összhangban az EU szakpolitikai céljaival. Jelenleg 49 Európai Partnerség szerepel az elfogadásra váró jelöltek között. A finanszírozás típusa alapján háromféle konstrukciót különböztetünk meg:

• Társ-programozott: Együttműködési megállapodás vagy szerződés alapján történő megvalósítás, ipari, szakmai szövetségek részvételével.
• Társfinanszírozott: Uniós tagországok közös programja, pénzügyi és/vagy „in-kind” kötelezettségvállalással, kiegészülve Horizont Európa-keretprogramból érkező pénzügyi hozzájárulással.
• Intézményesített: Ez általában hosszú távú partnerséget és magas szintű integrációt jelent, gyakorlatilag egy kiválósági program, nem tagországi szinten releváns.

Gyakorlati szempontból a társfinanszírozott típusú Európai Partnerség a legfontosabb. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, egy konkrét téma köré szerveződő Európai Partnerségbe önkéntes jelleggel beszállhatnak a különböző tagállamok. A részvételt tagállami pénzügyi hozzájárulás formájában lehet megtenni. Minden tagállam akkora összeget ad az adott Európai Partnerség költségvetéséhez, amennyit tud, vagy amennyire fontos számára az adott témát. Az Európai Bizottság pedig ezt egészíti ki a Horizont Európa-keretprogramon keresztül 30-70%-kal maximum 5 éven keresztül. Az így kialakított költségvetésből egyrészt működtetik magát ez adott partnerséget, illetve ennek terhére közös kutatási felhívásokat írnak ki, amelyekre a partnerségben részt vevő tagországok kutatóhelyei és más, releváns szereplői nemzetközi konzorciumok részeként pályázhatnak. A társfinanszírozás lehetséges mértéke illetve a pénzügyi eszköz felépítése alapján valószínűsíthető, hogy megérné minél több Európai Partnerségben részt venni.

Az első munkaprogramon belül, a „Food, Bioeconomy, Natural Resources, Agriculture And Environment” klaszterben meghirdetett 3 Európai Partnerség közül Magyarország egyelőre 2 Partnerséghez csatlakozik:

• Rescuing biodiversity to safeguard life on Earth Magyarország 1,5 millió euró pénzügyi és 1,5 millió euró in-kind hozzájárulással/7év vesz részt a partnerségben.
• Water4All: Water security for the planet: Magyarország 2 millió euró/7 év pénzügyi hozzájárulással vesz részt a partnerségben.

A „Climate neutral, sustainable and productive Blue Economy” Partnerséghez Magyarország nem csatlakozik. A későbbi munkaprogramokban további Európai Partnerségek kerülnek majd meghirdetésre, köztük az „Animal Health: Fighting Infectious Diseases” illetve a „Safe and Sustainable Food System for People, Planet & Climate”.

(Nagy Szilvia /NAK)