Az emberi lét megköveteli a táplálkozást, ezért már az ősember is termelt élelmiszer eredetű hulladékot, amely azonban az akkori élelemforrások jellegéből adódóan kizárólag állati és növényi eredetű maradékok voltak. Ebben az időben a táplálkozásból származó hulladékok megsemmisítéséről a természet és az élővilág gondoskodott. Az antropológiai kutatásokból ismert táplálkozás fejlődés, valamint a népességszaporodás eredményeként megjelenő nagyobb mennyiségű hulladék az ókorra datálható, de a kezeletlenség problémaköre a középkorban jelent meg. A fertőzések terjedése is indokolttá tette főleg a városokban, hogy a keletkező hulladékot összegyűjtsék, valamilyen módon kezeljék és fokozottabban figyeljenek a higiéniára.
Az 1700-as évek végén a városok hoztak szabályozásokat a kötelező utcaseprésről, illetve a keletkező a hulladékokat a városon kívülre hordták. Ennek megfelelően a hulladékok elhelyezése településenként külön lerakókban valósult meg. A hulladékgazdálkodásban az elhelyezés mellett az 1800-as években vetődött fel a hulladékégetés gondolata, amelyben a megsemmisítés és a felhasználható energiává alakítás lehetőségét látták.
A történelmi példák szemléltetik, hogy a hulladékok keletkezése és azok elhelyezése, megsemmisítése hasznosítása nem újkeletű probléma, ezért a vonatkozó szabályozás az Európai Unió joganyagának egyik legrégebbi területe. 1975 óta van hatályban olyan keretjogszabály, amely a hulladékgazdálkodás rendszerét építi fel.
Hazánkban még az EU csatlakozás előtti időszak jogharmonizációja keretében került bevezetésre ilyen átfogó rendszer, amely alapját képezi a magyarországi szabályozásnak. A hulladékgyűjtés ma megszokott formája 2016. január 1-jétől lépett életbe. A szelektív hulladékgyűjtés Budapesten már a 90-es évektől bevezetésre került, majd fokozatosan terjesztették ki az ország többi településére, azonban nem egységes elvek alapján működött, így a meglévő rendszer megreformálásra, egységesítésre szorult.
Az átalakítással a hulladékgazdálkodási közfeladat szétvált állami és önkormányzati közfeladatra. Az állami feladatok ellátására az állam koordináló szervezetet hozott létre Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság néven. A társaság feladata lett a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás működtetése, az ellátandó feladatok jellegének, feltételeinek, a kapcsolódó elkülönített hulladékgyűjtési-, hasznosítási célok, irányok, feladatok meghatározása. Az országban hulladékgazdálkodási régiókat alakítottak ki optimalizált területi elrendezés alapján, ahol az érintett önkormányzat és az NHKV Zrt. által megfelelőnek ítélt közszolgáltató végzi a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást. Az új rendszernek köszönhetően sikerült jobban összefogni a hulladékkezelést.
A kormány 2020-ban elfogadta a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet, amely tartalmazza a hulladékcsökkentésre, az országban található illegális hulladékok felszámolására vonatkozó intézkedéseket is. A terv megalkotásával és elfogadásával a körforgásos gazdaságra való áttérés elősegítését várja a Kormány és olyan újítást vezet be a hulladékgazdálkodásban, amely nyersanyagként kezeli a hulladékokat. A változások során – összhangban az EU törekvésekkel – megújításra kerül a visszaváltási rendszer, átalakul a környezetvédelmi termékdíj és ezzel egyidőben bevezetésre kerül a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere.
Az egységes hulladékgazdálkodás rendszerének kialakítása érdekében a Kormány közbeszerzési felhívást tett közzé 2022-ben az állami feladatok gyakorlati jogának koncesszióba adása érdekében. A közbeszerzés nyertese a MOL lett, amely feladatai közé a közszolgáltatási és az intézményi résztevékenységek körébe tartozó hulladékok átvétele, gyűjtése, elszállítása, előkezelése, kereskedelme és kezelésre történő átadása tartozik 2023. július 1-től. Az intézményi résztevékenységek közé tartozik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer feladatainak ellátása és a kötelező visszaváltási rendszer működtetése is.
A koncesszor feladatát az ország teljes területén végzi majd, amely során közel 1,8 millió gazdálkodó szervezet által termelt hulladékkal kell gazdálkodnia, ideértve a 400 ezres kamarai tagság által kibocsátott mennyiséget is.
Tagjaink legnagyobb változásként azonban nem a tevékenységet végző gazdasági szereplő váltást, hanem az átalakításra és bevezetésre kerülő adminisztrációt, illetve a jelentési kötelezettség-növekedést fogják tapasztalni, amely sok kérdést vet majd fel. A koncesszori szerepkörökről, az intézményi körbe tartozó gazdálkodók és vállalkozások kötelezettségeiről és az induló rendszer működéséről, valamint a megváltozott jogszabályi környezetről a zökkenőmentes átállás érdekében online rendezvényt tartott a Kamara 2023. március 30-án, amelyről készült felvétel ezen a linken vissza nézhető.
Az előadások anyagait az alábbi linken tudják megtekinteni:
- Az egységes hulladékgazdálkodás koncessziós rendszere és az intézményi hulladékok új szabályozása
- Az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió és a MOHU bemutatása
A COREPER a napokban tárgyalta a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv felülvizsgálatának kérdéseit. A javaslat három fő célkitűzése: a jelenlegi csomagolási hulladéktermelés csökkentése; a költséghatékony körforgásos gazdaság elveinek előmozdítása az egész iparágban; és az újrahasznosított anyagok felhasználásának növelése a csomagolásban. Ezzel kapcsolatosan szigorú célszámokat fogalmaz meg az újrahasznosítással, újrafelhasználással, és a komposztálható csomagolás kritériumaival kapcsolatban. Tagjainkat ezekben a kérdésekben is igyekszünk minél hamarabb és részletesebben tájékoztatni.
NAK/Szécsényi Tamás