Nemzetközi hírek

Jelen cikkünk egy öt részből álló cikksorozat harmadik része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be. A sorozat által érintett tématerületek: I. rész: Klimatikus kihívások és adaptációs stratégiák. II. rész: Vízgazdálkodás és öntözési technológiák. III. rész: Vetésforgó és talajgazdálkodás. Alternatív kultúrák és kísérleti programok. IV. rész: Gazdasági kihívások és piaci helyzet. Értékesítési stratégiák és közvetlen marketing. V. Fenntarthatóság és környezeti szempontok. Jövőbeni kilátások és fejlesztési irányok. Összegzés és következtetések.

A NAK és a Gazda Kontroll szaktanácsadással és innovációval foglalkozó munkatársai 2025. június 15-17. között szakmai tanulmányút keretében látogatást tettek a spanyolországi IMIDRA (Instituto Madrileño de Investigación y Desarrollo Rural, Agrario y Alimentario) kutatóintézetbe.

1. Vetésforgó és talajgazdálkodás

A vetésforgó alapelvei és gyakorlata

Az IMIDRA szakemberei által bemutatott 2-3 éves vetésforgó rendszer kiváló eredményeket mutat a talaj termékenységének fenntartásában és növelésében. A gazdálkodók általában 2-3 éves ciklusokban forgatják a kultúrákat, és ezzel a rendszerrel nincsenek különösebb problémáik. Ez a megközelítés jól működik olyan területeken, ahol művelési egységek vannak és megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre.

A vetésforgó egyik fő célja a talaj nitrogéntartalmának javítása nitrogénmegkötő növények (hüvelyes növények) segítségével. A rotációt tehát nemcsak a kártevők és betegségek elkerülése miatt alkalmazzák, hanem a talaj tápanyagtartalmának növelése érdekében is. Ez a gyakorlat teljes mértékben összhangban van az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) követelményeivel.

Hüvelyes növények szerepe

A lencse különösen előnyös szerepet játszik a vetésforgóban. Öntözés nélkül is jól teljesít, mivel a hosszabb éjszakák és a több természetes csapadék kedvez neki, ezért sok esetben nincs szükség külön vízpótlásra. A lencse nitrogénnel dúsítja a talajt, ami kedvez a következő kultúráknak, különösen a búzának. A megfigyelések szerint, ha a búzát lencse után vetik, akár egy tonnával nagyobb terméshozamot is el lehet érni hektáronként. Ez óriási különbség, amely gazdaságilag is jelentős előnyt jelent. Egy konkrét példa szerint egy hektárról 6 tonna búzát takarítottak be lencse után, és voltak olyan esetek is, amikor ez a mennyiség még magasabb volt

Kísérleti búzatábla. (Forrás: Jakab Ágnes, NAK/ZTE)

Az évelő lucerna szintén kiválóan alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz és hozzájárul a talaj termékenységéhez. Egyes parcellákon már 4-5 éve folyik lucernatermesztés és a növény jól teljesít. A lucerna mélyre hatoló gyökérzete javítja a talaj szerkezetét és vízvezető képességét.

Vetésforgó összetétele és optimalizálása

A vetésforgóban való részvételre javasolt növények kombinációja:

• Egy hüvelyes növény (lucerna vagy lencse) – nitrogénmegkötés
• Egy zöldtrágyanövény – szerves anyag biztosítása
• Komposzt kijuttatása – további tápanyag-utánpótlás
• Napraforgó – mélyre hatoló gyökérzet a talajszerkezet javításához

Ez a kombináció mélyre hatoló gyökérzetet biztosít, amely javítja a talaj szerkezetét. A napraforgó azért kerül a forgatásba, mert karógyökeres növényként felnyitja a talaj mélyebb rétegeit, és javítja a víz- és tápanyag-gazdálkodását.

Magyar tapasztalatok és kihívások

Mindezekkel szemben Magyarországon sokszor gondot jelent a vetésforgó megvalósítása, mivel a gazdaságok és a területek elaprózottak. Régebben, amikor nagyüzemek működtek, kevésbé volt probléma például az arankával, részben azért, mert akkor következetesen alkalmazták a vetésforgót, amelyben sok növény szerepelt. Mára a vetésforgó leegyszerűsödött (gabona-kukorica-napraforgó, már a repce is egyre kevesebb) és sok esetben önmaguk után is visszakerülnek az egyes növények. Ezt a hatást erősíti, hogy a tagutak is elhanyagoltak, és ezekről a területekről a gyomnövények, például az aranka könnyen betelepül a lucernásba.

Ez a probléma rávilágít arra, hogy nemcsak a vetésforgó helyes alkalmazása fontos, hanem a táji szintű koordináció is. A kis gazdaságok esetében különösen fontos lenne a közösségi megközelítés, ahol a szomszédos gazdálkodók koordináltan alkalmaznák a vetésforgót.

2. Alternatív kultúrák és kísérleti programok

Kísérleti rendszerek és módszertan

Az IMIDRA állami térségi kutatóintézetként fajtaösszehasonlító kísérleteket végez. Az út során bemutatott kukorica kísérletben 25 fajta szerepelt, fajtánként 4 ismétlésben. A fajtasorban azt lehetett látni, hogy elsősorban azokat a rövidebb tenyészidejű fajtákat vizsgálják, amelyeknek genetikai potenciálja még mindig kielégítő termésmennyiséget tesz lehetővé termesztési viszonyaik között.

Ez a módszertan lehetővé teszi a statisztikailag megalapozott összehasonlításokat és segít meghatározni, hogy mely növények és fajták alkalmazkodnak legjobban a helyi körülményekhez. A tapasztalatokat aztán megosztják Madrid környékével és más területekkel is, így a kutatási eredmények szélesebb körben hasznosulnak.

A többi kísérleti parcellán különböző kultúrákat vizsgálnak: gabonafélék (csicseriborsó rávetéssel is), durum búza, lucerna, kukorica, olajfa, pisztácia, komló és számos más alternatív növény. A növényfajták kiválasztásakor fontos szempont, hogyan és mikor érnek be, valamint az is, hogy az adott fajta regisztrált-e, vagyis hivatalosan bejegyzett, fajtavédelem alatt álló növényről van-e szó.

Csicseriborsó termesztési kihívások

A látott növények közül kiemelhető a csicseriborsó, amelynek termesztése iránt Magyarországon is érdeklődés mutatkozik. A spanyol tapasztalatok szerint a termesztés több problémával is küzd. Az egyik fő nehézség, hogy nem alkalmaznak herbicideket (gyomírtó szereket), így a gyomok könnyen elnyomják a növényt.

Csicseriborsó fajták. (Forrás: Jakab Ágnes, NAK/ZTE)

Ez a legnagyobb akadály a termesztésben, mert a gyomok gyorsabban nőnek, mint a csicseriborsó, ami jelentősen csökkenti a hozamot. A klíma és a talajadottságok viszont viszonylag kedvezőek, a rovarkártételek nem jellemzőek, a gombás fertőzések is csak enyhe mértékűek, ezért nem okoznak jelentős károkat. Ráadásul a kutatóintézet saját fajtával is rendelkezik, amely jelentős ellenálló képességgel rendelkezik bizonyos gombabetegségek ellen.

Őszi vetésű alternatívák

Az egyik ígéretes megoldásnak tűnik a csicseriborsó termesztésében az őszi vetésű változatok bevezetése. Hasonlóan a francia, a magyar és a német nemesítésű őszi borsófajtákhoz, ezek a csicseriborsók is jól alkalmazkodnak a változó klímához. Ki tudják használni a csapadékosabb őszi-téli időszakot és az aszályos időszak kezdetére be is érnek. A magyar klimatikus viszonyok között ez különösen előnyös lehet, mivel nálunk is egyre jellemzőbb az őszi-téli gazdagabb csapadékhullás.

Csicseriborsó fajták. Forrás: Pardavi Laura (Gazda Kontroll)

Egyéb alternatív kultúrák

A kutatók más alternatív növényekkel is kísérleteznek. Az etióp származású teffet is kipróbálták, de kiderült, hogy afrikai származása ellenére nagy mennyiségű vizet igényel. A növény sok esetben csak öntözés mellett tartható életben, ezért a spanyol viszonyok között nem megfelelő. Hasonló a helyzet más vízigényes kultúrákkal is.

A lóbab szintén kísérleti fázisban van. Ez a növény hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a többi hüvelyes, de specifikus termesztési igényei vannak.

Hüvelyes növények (bab, lencse, csicseriborsó, szója, borsó). (Forrás: Pardavi Laura, Gazda Kontroll) 

Cikkünk negyedik része hamarosan elérhető lesz a NAK portálon. Örömünkre szolgál, ha felkeltettük érdeklődését, és velünk tart a folytatásban is! Sorozatunk korábbi cikkei:

Mediterrán megoldások magyar kihívásokra: tanulságok az IMIDRA kutatóintézetből I.

Mediterrán megoldások magyar kihívásokra: tanulságok az IMIDRA kutatóintézetből II.

NAK KAP-hálózat ZTE / Jakab Ágnes, dr. Novák László (Gazda Kontroll, innovációs szaktanácsadó) és Pardavi Laura (Gazda Kontroll, innovációs tanácsadó)