A FairShare projekt elsődleges célja a gazdálkodók felkészítése a digitális korszakra a szaktanácsadók kapacitásfejlesztésén keresztül, lehetővé téve a szaktanácsadók számára a meglévő digitális eszközök elérését, kipróbálását, tanácsadási folyamataikba való bevonását.
A projekt ezen felül lehetőséget biztosít ún. „élő laboratóriumok” létrehozásához, azaz a digitális eszközök különböző szaktanácsadói és gazdálkodási környezetekben történő teszteléséhez.
A projekt keretében megrendezésre került egy online interaktív workshop a témában érintett szaktanácsadók, szakértők és gazdálkodók részvételével, ahol többek között az agrár-digitális eszközök használatában rejlő lehetőségek, előnyök, elterjedésüket befolyásoló tényezők kerültek megvitatásra.
A tapasztalatok alapján az agrár-digitális eszközök alkalmas arra, hogy megkönnyítsék a távolabbi helyeken élő gazdákkal való interakciót, a digitális rendszerek nagyon jó távlatokat nyitnak a mezőgazdasági érdekelt felek előtt. Ugyanakkor ezt nagyban befolyásolja a gazdák életkora. Megfigyelhető egy generációváltás a mezőgazdaságban, egy új, fiatal, 25-40 év körüli korosztály jelent meg, akik kifejezetten alkalmasak a digitális eszközök használatára és elterjesztésére, ehhez megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek. Az idősödő korosztály digitális eszközökkel szembeni befogadóképessége azonban változó, ezért kiemelkedő jelentőségű az érintettek motiválása, melyhez mindenképpen szükséges a megfelelő oktatás és tudásátadás.
Az agrár-digitális eszközök használata csökkenti a szakértői tanácsadás közvetlen költségeit, hiszen alkalmazásukkal olyan adat- és tudásbázisok jönnek létre, melyek nagymértékben leszűkítik a gazdákkal való szükséges kommunikációt és interakciót. Így lerövidítik a szaktanácsadás idejét és ezáltal annak költségeit is. Gazdálkodói oldalról is csökken az ügyintézési folyamat, sok esetben nem kell az adatokért a szakhatóságokhoz, hivatalokhoz fordulni, a szükséges adatok a digitális alkalmazásokon keresztül rendelkezésre állnak.
A gazdálkodók és tanácsadók általában pozitívan viszonyulnak az agrár-digitális eszközök használatához, és ezt beépítik gyakorlatukba. Mind a gazdálkodók, mind a tanácsadók alapvetően nyitottak az új technológiák, innovációk irányában.
Az eszközök fejlesztésével kapcsolatban kulcsfontosságú, hogy a kutatóintézetek, technológiai fejlesztők tisztában legyenek a mezőgazdasági érdekelt felek és a szaktanácsadók igényeivel, a végfelhasználókkal szorosan együttműködve végezzék a fejlesztést. Sajnos a tapasztalatok alapján jelenleg ez nem minden esetben valósul meg, sokszor hiányzik a felek közötti kommunikáció, az egyetemek, kutatóintézetek és a fejlesztők közötti tudásátadást ösztönözni és erősíteni kell.
A sikeres együttműködést segíti elő olyan platformok és fórumok biztosítása, ahol a szaktanácsadók és gazdálkodók kapcsolatba tudnak lépni egymással. Kiállítások és események, ahol a gazdák szívesen részt vesznek, úgymint a szántóföldi napok, kerekasztal beszélgetések, egyetemi kutatások.
Az agrár-digitális eszközök és szolgáltatások továbbá alkalmasak a fenntartható termelés előmozdítására és ösztönzésére, csökkenthetik az ország ökológiai lábnyomát. Az innovatív technológiák és agrotechnikai eszközök alkalmazása a precíziós mezőgazdaság alapja, mely nagyban hozzájárul a fenntartható mezőgazdasághoz.
A digitális technológiák és eszközök hazánkban többnyire könnyen elérhetőek, használatukhoz a megfelelő infrastruktúra rendelkezésre áll. Az élet minden területén érvényesül a digitális korszak, így a mezőgazdasági folyamatok szükségszerű digitalizálása, az agrár-digitális eszközök használatának és elterjedésének ösztönzése, a kapcsolódó tudásmegosztás és információcsere biztosítása nélkülözhetetlen.
(NAK/Pók Zóra)