Megjelent a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló rendelet módosítása. A július 30-án életbe lépett szabályozás – amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szorgalmazott – számos ponton segítséget nyújt a termelőknek az eredményes gazdálkodásban.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eddig számos alkalommal kezdeményezte az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet (nitrátrendelet) módosítását, ugyanis a szabályozás több ponton kedvezőtlen, a magyar gazdák számára versenyhátrányt is okozó elemet tartalmazott. Ennek eredményeként elsőként 2021. őszén módosult a rendelet, lehetővé téve a téli trágyázási időszak meghosszabbítását. A NAK ezen felül jelezte azt is, hogy a rendelet 3. számú mellékletében szereplő maximálisan kijuttatható dózisok alacsonyak. A jó mezőgazdasági adottságú, nitrátérzékeny területeken számos esetben a növények nitrogén felvétele a korábbi engedélyezett maximális értékeknél jóval nagyobb lenne. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályban megszabott értékek betartása mellett nem lehet a növények genetikai potenciálját teljes mértékben kihasználni.
Ennek igazolása céljából az Agrárminisztérium – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával – az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet 2018 és 2023 között négy helyszínen állított be kisparcellás tartamkísérletet, valamint üzemi szinten nyolcvan helyszínen/táblán vizsgálta a különböző adagú nitrogén hatóanyag kijuttatásának kockázatát a kimosódás szempontjából. Az üzemi kísérletek elvégzéséhez a NAK és a KITE is biztosított vállalkozó gazdálkodókat, akik a 4-5 évig tartó kísérletben részt tudtak és részt kívántak venni.
A kísérletek eredménye azt mutatta, hogy a gyenge, a közepes és a jó nitrogén ellátottságú talajon is célszerű megemelni a maximálisan kijuttatható nitrogén hatóanyag értékeket az őszi búza, kukorica, cirok, napraforgó, repce, cukorrépa, tavaszi árpa, őszi árpa, silókukorica esetében a nagyobb mennyiségű nitrogén felvétel céljából. Ennek megfelelően indokolttá vált az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 3. számú mellékletének módosítása. Az új szabályozás július 30-án lépett hatályba.
A rendeletmódosításnak köszönhetően az ún. pentozán hatás kivédésére kijuttatható többlet nitrogén mennyiségét nem kell beleszámítani a Nitrátrendelet 3. számú mellékletében szereplő, a növények számára termőhelyenként eltérően megállapított, maximálisan kiadható nitrogén mennyiségébe. Emellett a szármaradványok lebontásának elősegítése érdekében a betakarítás után kijuttatott nitrogén esetében sem kell 15 napon belüli vetést tervezniük a gazdálkodónak.
Fontos, hogy a rendelet által megengedett magasabb dózisokat nem mindenkinek és minden területen célszerű alkalmaznia, hiszen a műtrágyafelhasználás kapcsán a saját területre, technikákra kell figyelemmel lenni, a jövedelmezőség szem előtt tartásával. Gazdálkodjunk okosan a tápanyagokkal.
Kapcsolódó kisfilmünket az alábbi linken tekinthetik meg:
https://www.youtube.com/watch?v=9ZLm8to_dcU&t=3s
(NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön