Témaoldal

Jelen cikkünk egy öt részből álló cikksorozat negyedik része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be. A sorozat által érintett tématerületek: I. rész: Klimatikus kihívások és adaptációs stratégiák. II. rész: Vízgazdálkodás és öntözési technológiák. III. rész: Vetésforgó és talajgazdálkodás. Alternatív kultúrák és kísérleti programok. IV. rész: Gazdasági kihívások és piaci helyzet. Értékesítési stratégiák és közvetlen marketing. V. Fenntarthatóság és környezeti szempontok. Jövőbeni kilátások és fejlesztési irányok. Összegzés és következtetések.

A NAK és a Gazda Kontroll szaktanácsadással és innovációval foglalkozó munkatársai 2025. június 15-17. között szakmai tanulmányút keretében látogatást tettek a spanyolországi IMIDRA (Instituto Madrileño de Investigación y Desarrollo Rural, Agrario y Alimentario) kutatóintézetbe.

1. Gazdasági kihívások és piaci helyzet

Támogatási rendszer és jövedelmezőség

A bemutató során kiderült, hogy a spanyol gazdálkodók is hasonló gazdasági nehézségekkel küzdenek, mint magyar kollégáik. A hektáronkénti 150-200 eurós EU-támogatás már önmagában nem elegendő a rentábilis gazdálkodáshoz. Ez a mérték hasonló ahhoz, amit a gazdák már 50 évvel ezelőtt is megkerestek, viszont a mai költségszint mellett ez már nem elegendő.

Piaci árverseny és import nyomás

Az ukrán háború következményei a spanyol piacon is érezhetők. Az ukrán búza elárasztotta a piacokat, ami jelentős árnyomást jelent. Egy kisebb gazdálkodó, aki például 50 hektáron dolgozik, nem tud versenyezni azokkal, akik Ukrajnában 60 ezer hektáron termelnek.

A csicseriborsó esetében is hatalmas árkülönbségek vannak: míg egy kilogramm csicseriborsó ára Spanyolországban 12 euró, addig Ukrajnában mindössze 2 euró. Ez óriási különbség, amely komoly versenyhátrányt jelent az európai termelőknek.

Csicseriborsó szemek. Forrás: Pardavi Laura (Gazda Kontroll)

A probléma nemcsak a csicseriborsó esetében áll fenn, hanem más termékekkel is. Az olívaolaj esetében Marokkó is hasonló helyzetben van, mivel ott nincsenek olyan szigorú szabályozások, mint az EU-ban, és az olívaolajat a marokkói termelők könnyen importálják, elárasztva ezzel a piacot.

Növényvédelmi és minőségi kérdések

A növényvédelmi és fitoszanitációs előírásokkal kapcsolatban is problémák vannak az importált termékek esetében. Marokkó és Ukrajna nem mindig követi az Európai Unió szabályait, így az importált termékek nem mindig felelnek meg az elvárásoknak. Ennek következtében a helyi termelők versenyképessége csökken, miközben a fogyasztók nem kapnak megfelelő tájékoztatást a termékek eredetéről és minőségéről.

A magyar gazdálkodók számára ez azt jelenti, hogy a minőségi termelésre és a származás igazolására még nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A rövid ellátási láncok kialakítása és a közvetlen értékesítés lehet az egyik kiút ebből a helyzetből.

2. Értékesítési stratégiák és közvetlen marketing

Rövid ellátási láncok kialakítása

A gazdasági kihívásokra adott egyik válasz a közvetlen értékesítés és a rövid ellátási láncok kialakítása. A spanyol példák szerint a gazdálkodók egyre inkább a közvetítők kiiktatása felé fordulnak, hogy növeljék a jövedelmezőséget.

Aranjuezben például paradicsom termesztésével foglalkozó gazdálkodók közvetlenül értékesítik termékeiket anélkül, hogy szállítmányozó cégekkel kellene együttműködniük. Ez jelentős költségmegtakarítást jelent és magasabb jövedelmet biztosít.

A kulcs a helyi egyesületek és platformok fejlesztésében rejlik, ahol a kisebb gazdák közvetlenül csatlakozhatnak a nagyobb piacokhoz. Ezzel a modellel elérhetik, hogy termékeiket közvetlenül a nagy szupermarketek vásárolják fel, így a közvetítők kikerülhetők.

Hozzáadott érték növelése

A következő lépés a hozzáadott érték növelése lehet olyan növények termesztésével, amelyek alkalmasak emberi fogyasztásra és magasabb piaci értékkel rendelkeznek. Ez különösen fontos lehet azoknak a kisebb gazdálkodóknak, akik nem rendelkeznek nagy földterülettel (50-100 hektár), de képesek lehetnek fenntartható módon működni.

A probléma tehát nemcsak a termesztés hatékonyságával, hanem az értékesítési láncok kialakításával is összefügg. A gazdálkodók sikeréhez elengedhetetlen, hogy megfelelő támogatást kapjanak nemcsak a nagyobb növények (búza, kukorica) mellett, hanem a kisebb, nagyobb hozzáadott értéket képviselő kultúrák (csicseriborsó, lencse, különleges zöldségek) számára is.

Szaktanácsadás és tudástranszfer

Az IMIDRA működési területén fontos szaktanácsadói központként működik. A rendszert az utóbbi években központi forrásokból építették ki és elsősorban támogatásokból működtetik. A gazdálkodók online platformokon keresztül kapcsolatba léphetnek a szaktanácsadókkal, akik az adott gazdaság területén személyesen is segítenek a munkában.

Spanyol és magyar kutatók és tanácsadók. Forrás: Pardavi Laura (Gazda Kontroll)

Talajvizsgálatok és laboratóriumi szolgáltatások

A talajvizsgálatokat külsős szakemberek végzik, és az ára 50-70 euró között mozog. Az agrárpolitikai támogatásoknak köszönhetően a gazdálkodóknak nem kell saját zsebből kifizetniük ezt, mert a Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozza a vizsgálatokat.

A talajvizsgálatot háromévente kötelező elvégeztetni, és a vizsgálat költségei a kiterjesztéstől függően 20-50 euró között változhatnak. Ez a rendszer lehetővé teszi a tudatos talajgazdálkodást és a személyre szabott agrotechnikai ajánlások készítését.

Eróziós, vízhiányos talaj Aranjuezben. Forrás: Pardavi Laura (Gazda Kontroll)

Cikkünk ötödik része hamarosan elérhető lesz a NAK portálon. Örömünkre szolgál, ha felkeltettük érdeklődését, és velünk tart a folytatásban is! Sorozatunk korábbi cikkei:

Mediterrán megoldások magyar kihívásokra: tanulságok az IMIDRA kutatóintézetből I.

Mediterrán megoldások magyar kihívásokra: tanulságok az IMIDRA kutatóintézetből II.

Mediterrán megoldások magyar kihívásokra: tanulságok az IMIDRA kutatóintézetből III.

NAK KAP-hálózat ZTE / Jakab Ágnes, dr. Novák László (Gazda Kontroll, innovációs szaktanácsadó) és Pardavi Laura (Gazda Kontroll, innovációs tanácsadó)