2010-ben született meg az illegális kitermelésből származó fa, és az abból készült termékek uniós piacon történő forgalomba hozatalának tiltásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet. A közismert néven EUTR rendelet szabályozása szerint a piaci szereplőknek az illegálisan kitermelt fa forgalomba hozatalának megakadályozása érdekében egy úgynevezett kellő gondosság elvén alapuló rendszert (DDS) kell kialakítaniuk és alkalmazniuk. A DDS megléte, annak dokumentumai az EUTR hatóság ellenőrzéseinek is tárgyát képezik.
A faanyagpiaci szereplőknek (ebbe a körbe tartozik a fakitermelést végző, fát értékesítő erdőgazdálkodó is) rendelkezniük kell tehát DDS-sel. De, vajon mi értelme van a DDS-nek, mi a DDS lényege? A DDS egy újabb adminisztrációs teher, amit hivatali íróasztallovagok varrtak a gyakorlati szakemberek nyakába?
Az EUTR hatóság által közzétett Útmutató szerint: „A kellő gondosság elvén alapuló rendszer (DDS) összeállítása nem jelent komolyabb többlet terhet egy jogszerűen működő vállalkozás számára, mivel a rendes gazdálkodása keretében már jelenleg is rendelkezik a gazdálkodási tevékenységét jellemző adatokkal, belső eljárásrendekkel, amelyek megfelelő átgondolásával, új adatkapcsolatok létrehozásával az EUTR szabályozásban foglaltaknak való megfelelést is biztosítani tudja.”
A DDS-t tekinthetjük tehát egyfajta minőségbiztosítási rendszernek, mely lefedi egy vállalkozás fakitermelésre, készletezésre, számbavételre, tárolásra, szállításra és értékesítésre vonatkozó belső szabályozását, azt elsősorban annak logisztikai és adminisztratív oldaláról megközelítve. Nem vitatható, hogy egy szakmailag és gazdaságilag életképes, hosszabb távon gondolkodó erdészeti vállalkozásnak rendelkeznie kell egy, a fentieket kielégítő belső eljárásrenddel.
Mégis mi okozhatja a DDS-sel kapcsolatos nem megértést? Terjedelme, tartalma, formátuma? Kötelező volta? Akár mindegyik válthat ki adott esetben ellenérzést. Egy valóban jól működő, kézben tartott vállalkozás ezt a belügyeibe való beavatkozásnak is tekintheti. Hiszen nem elegendő egy meglévő belső eljárásrend (ha úgy tetszik minőségbiztosítási rendszer), azt oly módon kell dokumentálni, hogy az EUTR hatóság által közzétett ellenőrző kérdéssor tekintetében is megállja a helyét.
Álljon itt két példa az EUTR DDS Útmutató ellenőrző kérdéseiből:
1.7. Biztosította a végzett tevékenységek és az érintett fa és fatermékek körének időszakonkénti felülvizsgálatát? Változás esetén eleget tesz az EUTR regisztrációs rendszerbe történő adatváltozás bejelentési kötelezettség teljesítésének? 1.8. Konkrét személyre telepítette a felülvizsgálat elvégzésének és az adatváltozás bejelentésének kötelezettségét?
Különösen a második kérdés tehát azt sugallja, hogy – habár ilyen direkt jogszabályi kötelezettség nincs – a legális működést, az arra való törekvést, szándékot (is) dokumentálni kell egy önálló DDS dokumentumban. Megoldható? Igen.
A DDS dokumentált kialakítása és működtetése egy jogszerűen működő nagyobb vállalkozás, fapiaci szereplő számára is bizonyára többlet adminisztrációs terhet jelent, még ha ez az összes tevékenységhez képest – arányaiban – nem is jelentős.
A fapiacon csak időszakosan – fakitermelésekhez kötötten – jelen levő, menedzsmentet nem alkalmazó kis és közepes erdőgazdálkodók számára ugyanakkor ez a feladat első olvasatra jelentős kihívásnak tűnhet. Már csak amiatt is, mert úgy érezhetik, hogy a saját, jogszerűen kitermelt faanyaguk értékesítése során az illegális fakitermelés és forgalomba hozatal ki van zárva.
Számos erdőgazdálkodó, erdészeti vállalkozás jelezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, hogy a DDS összeállításához, ennek dokumentáltságából fakadó kötelezettségeknek való megfelelésükhöz több és konkrétabb információra, iránymutatásra van szükségük. Leginkább egy DDS minta az, amit legtöbb esetben hiányoltak, kerestek. Kérdés, lehet-e ilyen mintát összeállítani? Univerzálisat, mindenki által használhatót biztosan nem. Nem véletlen, hogy az EUTR hatóság honlapján is csak a DDS ellenőrző kéréssort találjuk meg.
Mivel Magyarországon nincs úgy nevezett akkreditált EUTR ellenőrző szervezet, így nincs olyan szervezet sem, aki a DDS elkészítésében – tevőleges – segítő kezet nyújtana a faanyagpiaci szereplőknek.
Annak érdekében, hogy a kis, közepes méretű fapiaci szereplők is maradéktalanul eleget tudjanak tenni az EUTR rendeletben foglalt kötelezettségeiknek az Agrárkamara a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével és a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetséggel közösen – egyeztetve és egyetértésben – közre ad – jelen írás csatolmányaként – egy segédanyagot, mintát a kellő gondosság elvén alapuló dokumentációs rendszerre vonatkozóan olyan erdőgazdálkodók részére, akik erdőgazdálkodási tevékenységük során az Evt. 90/F. § (1) bekezdésének megfelelően kizárólag Magyarország területén végzik erdei faválasztékok előállítását és értékesítését.
Fontos! Habár jó szívvel ajánljuk a közzétett mintát, az nem útmutató, nem sablon, s nem is feltétlen teljeskörű. Javasoljuk, hogy a DDS-t, s annak dokumentációját a faanyagpiaci szereplő a Nébih honlapján közzétett Útmutató alapján állítsa össze, s amennyiben kérdése van forduljon bizalommal az EUTR hatósághoz (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).
NAK/ Erdészet
Letölthető segédanyagok:
- Kellő gondosság elvén alapuló dokumentációs rendszer
- Kellő gondosság elvén alapuló dokumentációs rendszer (megjegyzésekkel)
- évelejei nyitókészlet nyilvántartás (Minta-A)
- készlettnyilvántartás (Minta-B, Minta-C)
- beszállítások és kiszállítások nyilvántartása (Minta-D)
- szállítójegy nyilvántartás (Minta-E)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön