A CEEweb a Biológiai Sokféleségért Egyesület, a SOE Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI), illetve a Szombathelyi Erdészeti Zrt. július 31-én szakmai napra invitálta az érdeklődő szakembereket, melynek célja a hazai fenntartható tölgygazdálkodás elméleti hátterének és gyakorlati megvalósításának bemutatása, továbbá a szakemberek közötti tapasztalatcsere és az ismeretek bővítése volt.
Dr. Borovics Attila az ERTI igazgatója előadásában bemutatta a domb- és hegyvidékeinken jelenleg legnagyobb gazdasági értéket képviselő tölgyeseink genetikai tulajdonságait, valamint - az egyes klímamodelleket is figyelembe véve - azok jövőben várható elterjedését. Kihangsúlyozta, hogy a környezeti feltételek gyorsuló változása közepette erdeink megőrzéséhez és megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen minél átfogóbb ismeretekhez jutni fafajaink ökológiai sajátosságairól, evolúciós képességeiről és az erdei ökoszisztémák működéséről. Ugyanis csak ezen ismeretekre alapozva tervezhetjük meg azokat a beavatkozásokat, amelyek hosszútávon biztosíthatják az életképes erdőtársulásaink fennmaradását.
Előadásában kitért az ERTI által fejlesztett döntéstámogató rendszerre is, melyet a szakma SiteViewer néven ismer. A térinformatikai alkalmazás hazánk teljes területén a termőhelyi tényezők, köztük kiemelten a klíma és annak várható változása figyelembevételével segíti a szakembereket, gazdálkodókat az erdősítések, erdőtelepítések lehetséges főfafajainak kiválasztásában. A bárki számára szabadon elérhető alkalmazás ennek során borúlátóbb és bizakodóbb klimatikus előrejelzést is figyelembe vesz. Elhangzott, hogy a KAP ST keretében támogatott erdőtelepítési tervek készítése során a SiteViewer alkalmazása kötelező lesz.
A terepi program, illetve bemutató helyszíne a Farkaserdő volt, ahol Dr. Nagy László a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője ismertette az erdészet tölgygazdálkodással kapcsolatos gyakorlatát. Ennek során kitért azon, a szakmában széles körben elfogadott alapelvekre, melyeket általánosan alkalmaznunk kellene ahhoz, hogy valóban fenntartható, a folyamatosan változó társadalmi elvárásoknak megfelelő gazdálkodást lehessen folytatni erdeinkben a jövőben is. A teljesség igénye nélkül, a következő megállapítások hangzottak el:
- Minél mozaikosabb egy termőhely, annál óvatosabb, kisebb léptékű belenyúlásokkal kell gazdálkodni, figyelemmel kísérve és folyamatosan értékelve a területen végbemenő változásokat.
- Ha a természetes folyamatokat segíteni szeretnénk, akkor a minél több fafajból álló, és minél változatosabb korosztályú erdők kialakítása kell, hogy a cél legyen.
- A fenti megállapítás mellett fontos lenne, hogy ne csak kísérleti jelleggel használjunk délről, dél-keletről származó szaporítóanyagot a felújítások, telepítések során. Erdőtársulásaink növényfajainak, köztük a fafajoknak a migrációs adottságai ugyanis nem képesek követni a klímaváltozás várható ütemét, s ennek következtében a jellemzően északi irányba, illetve a magasabb térszínekre eltolódó klímahatárokat, így bizonyos esetekben szükség lehet az emberi segítségre.
- Az, hogy a folyamatos erdőborítás mellett a lékes felújítás önmagában költséghatékonyabb (bár az ápolások itt sem hagyhatók el feltétlenül) az fontos szempont. Ugyanakkor nincs arra vonatkozó elemzés/adat, hogy ha a fakitermelés költség-bevétel oldalát is vizsgáljuk, hova billen a mérleg nyelve és anyagilag hatékonyabb-e ez az üzemmód a vágásos erdőgazdálkodáshoz képest. Habár természetesen a gazdasági szempontok mellett hosszútávon az ökológiai szempontokat is szem előtt kell tartani, összességében ez vezethet az ökonómiai biztonsághoz is.
- A gazdálkodás során előfordulhatnak – a jövőben vélhetően egyre gyakrabban – olyan események, változások, melyekkel nem tudunk előre tervezni. Mivel ismereteink nem teljesek az erdei ökoszisztéma egészét illetően – gondoljunk csak a felszín alatt, a talajban lejátszódó folyamatokra - jobban kell(ene) hagyatkoznunk a természetre.
- Az inváziós fajok eddig is jelentős nyomást okoztak az erdőkezelésben. A klímaváltozás hatványozottan segíti ezen adventív fajok térnyerését, várhatóan az általuk okozott gazdasági károk és természeti zavarok még jelentősebbé válnak.
A szakemberek számára a Farkaserdő tölgyeseiben bemutatott erdőkezelési beavatkozások, a mesterséges és természetes felújításokban alkalmazott gazdálkodási módszerek szemléletes példát nyújtottak arra, hogy nincsenek kőbe vésett szabályok. Esetenként nagyon hasonló adottságok mellett, eltérő megoldásokat alkalmazva érhető el a kívánt cél. Ehhez elengedhetetlen az ismeretek folyamatos bővítése, a gondos mérlegelés, az ökoszisztémában lezajló folyamatok alázatos megfigyelése.
Egy bizonyos, minél többféle stratégiát állítunk fel, minél több megoldási lehetőségre alapozunk, annál nagyobb esély van szándékaink megvalósítására. Az előrejelzések alapján, országos szinten akár már évtizedeken belül, egyre nagyobb terület válik alkalmatlanná gazdasági célú erdők fenntartására. Ezeken a területeken a hosszabb távú tervek kidolgozása során a gazdasági szempontokat alá kell vetni az erdők klíma-, talaj- és természetvédelmi rendeltetéseinek, valamint a kulturális és jóléti szerepüknek. Mindezt a társadalom egésze érdekében.
NAK / Kirchkeszner Tímea, Szegvári Zoltán
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön