Sikeresen lezajlott az első alkalommal megszervezett KÁN Regeneratív Pavilon rendezvény. Különleges, új színfoltja volt ez a nagymúltú rendezvénynek, ahol szakmai előadások, bemutatók és kóstolók várták az érdeklődőket. A résztvevők elégedetten távoztak, hiszen a rendezvény jócskán túlszárnyalta az előzetes várakozásokat.
Történt mindez úgy, hogy a szombati napon még az időjárás sem kedvezett az eseménynek, hiszen a nap folyamán extrém mennyiségű csapadék hullott le, ennek ellenére az érdeklődés az előadások iránt töretlen volt. Az időjárás (pénteken kifejezetten meleg, szombaton nagyfokú lehűlés 30 mm csapadékkal) is jól szemléltette a résztvevőknek, hogy miért szükségesek és hasznosak a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatai és hogyan járulnak hozzá a mezőgazdasági termelés fenntarthatóvá tételéhez.
A szakmai program egyik érdekes pontja Vígh Vitália talajökológus bemutatói voltak, aki több gyakorlati kísérlettel szemléltette az egészséges talajállapot sokrétű pozitív hatásait. Az egyik bemutatójában Vitália két különböző gazdálkodásból származó talajrögöt helyezett vízzel teli üveghengerekbe: egy konvencionális szántóföldi gazdálkodásból származót és egy regeneratív gazdálkodásból származót. A kísérlet egyértelmű különbségeket mutatott. A konvencionális gazdálkodásból származó rög nagyon hamar feliszapolódott és elkezdett szétmállani, elszínezve a vizet, míg a regeneratív gazdálkodásból származó rög szemmel láthatóan sokkal lassabban indult bomlásnak, korántsem iszapolódott fel, szép lassan engedte át magán a vizet. A közönség számára világosan látható volt, hogy mennyire másképp működik a két, különféle módon művelt talaj.
Más előadók is tartottak gyakorlati bemutatót, többek között Szunyogh András gazdálkodó, aki modern eszközökkel szemléltette a szakaszos legeltetés megvalósítását. A bemutató során a résztvevők első kézből tapasztalhatták meg – sőt ki is próbálhatták – hogy a korszerű technológia hogyan könnyítheti meg a mindennapi munkát, melynek kifejezett jelentősége van az olyan térségekben, ahol egyre kevésbé érhető el (szakképzett) munkaerő.
Szőllősi Gábor ökológiai gazdálkodó és az Agrofutura Magyarország Kft. ügyvezetője az irányított levegős humuszkomposztálás módszertanába vezette be a téma iránt érdeklődőket. A komposztálás az a folyamat, amikor különböző szerves anyagokat összekeverünk és oxidatív úton lebomlasztjuk őket (azaz levegőztetjük). Rávilágított arra, hogy szántóföldi gazdálkodás esetében miért előnyösebb a humuszkomposztálás módszerének választása a hagyományos komposztálási módszer alkalmazásához képest, amely időigényes (hosszú hónapok alatt megy végbe) és a kézi előállítás a gazdaság számára szükséges nagy mennyiségben nehézkes.
Az irányított aerob komposztálással a trágyakomposztot 5-6 hét alatt, humuszkomposztot pedig 8-10 hét alatt elő lehet már állítani a gazdaság számára szükséges mennyiségben, amely rendszeres használatával helyreállítható a föld termékenysége. Az így készített komposzt mikrobiológiában, tápanyagokban és humuszban különösen gazdag. Használatával részben vagy teljesen kiváltható a műtrágya és a növényvédő szerek használata. Erre láthattak az érdeklődők példát is a Regeneratív Pavilon mellett.
A rendezvény nem csak elméleti tudással gazdagította az érdeklődőket, de ízletes - az előadók saját termeléséből származó - termékekkel is kedveskedett a résztvevőknek. A látogatók elsősorban többféle hústerméket kóstolhattak – mivel a legeltetéses állattartás volt a fókuszban – melyek a Táncoskert, a Bőszénfai Szarvasfarm és Szabó Attila regeneratív gazdálkodó jóvoltából kerültek az asztalra.
Végül, de nem utolsósorban: a vasárnapi nap meglepetése Geoff Lawton, világhírű ausztrál permakultúrás szaktanácsadó megjelenése volt, aki épp véletlenül járt a környéken és meglepetésként beugrott egy előadásra. Lawton előadása új perspektívákat nyitott főként a vízgazdálkodásban, hiszen a világ számos pontján dolgozott már különböző permakultúrás projekteken, amelyekből származó tapasztalatait most a kaposvári közönséggel is megosztotta.
NAK / Gyenes Adrienn, Gergely Márta