Mezőgazdasági termelés

2023. június 29-én lépett hatályba az EU 2023/1115 rendelete, mely folyamatosan készenlétben tartotta a faipari szereplők figyelmét. De mi a helyzet az egyéb ágazatok szereplőivel? Bizony, nekik is lesz dolguk, ugyanis e rendelet 2024. december 30-tól újfajta kötelezettségeket keletkeztet. Tehát téved, aki azt hiszi, hogy a rendelet csak a fáról és fatermékekről szól!

Az Unió több fronton is igyekszik felvenni a harcot a globális CO₂ kibocsátással, vagy épp irányelveket fogalmaz meg annak megkötésére, igyekszik óvni a biológiai sokféleséget, védeni a természeti tőkét. A fenti rendelet is ennek érdekében született meg, ám ha jobban megnézzük, nem csak a faanyagról és fából készült termékekről van szó benne. A „releváns áruk” közt szerepel a szarvasmarha, kakaó, kávé, olajpálma, gumi, szója és végül a fa. A „releváns termékek” pedig azok, amelyek releváns árukat tartalmaznak, amelyeket azokkal etettek, vagy amelyek azok felhasználásával készültek. Innentől kezdve vámtarifaszám szerint lebontva találhatunk meg a rendelet 1. számú mellékletében olyan termékeket, mint az élő szarvasmarha, ennek húsa, bőre, melléktermékei. A gumianyag kapcsán szerepelnek például szállítószalagok, légabroncsok, míg a szójabab esetén látjuk azt törve, lisztként, daraként, olajpogácsaként, pelletként. Látható tehát, hogy az agrárium számos területén érdemes foglalkozni a direktívával, ismerkedni a követelményekkel.

A jogalkotók kihangsúlyozzák például, hogy „annak érdekében, hogy e rendelet teljesítse célkitűzéseit, fontos biztosítani, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó állatállomány etetésére használt takarmány ne vezessen erdőirtáshoz. Ezért azoknak a piaci szereplőknek, akik olyan szarvasmarhát tartalmazó vagy annak felhasználásával előállított releváns termékeket hoznak forgalomba vagy visznek ki, amelyet más releváns árukat vagy releváns termékeket tartalmazó, vagy azok felhasználásával előállított termékekkel takarmányoztak, a kellő gondosság elvén alapuló rendszerük részeként biztosítaniuk kell, hogy a takarmány erdőirtásmentes legyen.”

Milyen kötelezettségek keletkeznek?

A rendelet hatálya kiterjed a releváns áruk és releváns termékek uniós piacon történő forgalomba hozatalára és forgalmazására, valamint az Unióból történő kivitelre is. A 2023. június 29. után előállított releváns áruk és a releváns termékek 2024. december 31-e után csak akkor hozhatók forgalomba vagy forgalmazhatók, illetve csak akkor vihetők ki, ha megfelelnek az alábbi követelményeknek:

• erdőirtásmentesek (azaz olyan földterületen állítottak elő, amelyen 2020. december 31. után nem végeztek erdőirtást) ÉS
• előállításuk az előállító ország vonatkozó jogszabályaival összhangban történt ÉS
• kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozattal vannak ellátva.

Alapszabályként a piaci szereplőknek tájékozódniuk kell, (9. cikk) gyűjteniük kell azokat az információkat, dokumentumokat és adatokat, amelyek igazolják, hogy a releváns termékek megfelelnek a fenti kritériumoknak. Kockázatértékelést kell végezniük (10. cikk) annak megállapítása érdekében, hogy fennáll-e a forgalomba hozni vagy kivinni kívánt releváns termékek meg nem felelésének kockázata. Továbbá kockázatcsökkentő eljárásokat és intézkedéseket kell elfogadnia (11. cikk). Ezekben bizonyos esetekben (13. cikk) lehetségesek könnyítések.

2025-ben már tehát a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat előzetes benyújtása nélkül a releváns termékeket nem hozhatják forgalomba és azokat nem vihetik ki. A kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat hivatkozási számát a piacra belépő vagy azt elhagyó releváns termékek szabad forgalomba bocsátását vagy kivitelét megelőzően a vámhatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

A piaci szereplők vagy a kereskedők meghatalmazhatnak egy meghatalmazott képviselőt, hogy a nevükben benyújtsa a „kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatot”. Ilyen esetekben a piaci szereplő vagy a kereskedő továbbra is felelős azért, hogy a releváns termék megfeleljen az előírásoknak. Az a piaci szereplő, amely természetes személy vagy mikrovállalkozás, meghatalmazhatja az ellátási láncban következő azon piaci szereplőt vagy kereskedőt, aki, illetve amely nem természetes személy vagy mikrovállalkozás, hogy meghatalmazott képviselőként járjon el.

Importőrök esetén az első természetes vagy jogi személy lesz a kötelezett, aki/amely az érintett termékeket az uniós piacon forgalmazza (azaz a meghatározások szerint ő/az is piaci szereplő lesz).

A megfelelés igazolására vonatkozó információkat, dokumentumokat és adatokat a releváns termékek forgalomba hozatalának vagy kivitelének időpontjától számított öt évig kell megőrizni.

Mikor zajlik az ellenőrzés, kik az illetékes hatóságok?

A szabályokat a piacra belépő vagy azt elhagyó releváns termékekre vonatkozóan kell alkalmazni, így az ellenőrzés szempontjából a Vámkódex (952/2013/EU rendelet) szerinti „szabad forgalomba bocsátás” vagy „kivitel” vámeljárás alá vont releváns termékek fognak az ellenőrzések és intézkedések alá esni. Az ellenőrzésre vonatkozó cikk 2024. december 31-től alkalmazandó, csakúgy, mint a következő pontban részletezett intézkedések és szankciók.

A nemzeti illetékes hatóságok felsorolását egy uniós, folyamatosan frissülő dokumentum tartalmazza.

Milyen szankciók érhetik a gazdasági szereplőket a mulasztások miatt?

A hatóságok elrendelhetik a releváns áruk vagy termékek zár alá vételét, illetve a releváns áruk vagy releváns termékek forgalomba hozatalának vagy forgalmazásának vagy kivitelének felfüggesztését vizsgálódás céljából (23. cikk). Ha meg nem felelést tapasztalnak, korrekciós intézkedések megtételére szólíthatják fel a piaci szereplőt (24. cikk). Ha a jelzett határidőn belül nem hozzák helyre a hibákat, akkor szankciók alkalmazhatóak (25. cikk), amik lehetnek akár a termékek elkobzása, az adott ügyletből származó bevétel elkobzása, a forgalmazás vagy kivitel ideiglenes megtiltása, de súlyos esetben, ha pénzbírságot szükséges kiszabni, annak mértéke lehet akár a pénzbírság kiszabásáról szóló határozatot megelőző pénzügyi évben uniós szinten elért teljes éves árbevétel legalább 4 %-a is.

NAK / Pető Krisztina