Cseresznye szakmai napot tartottak június közepén a MATE és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös szervezésében, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez tartozó érdi gyümölcskutatóintézet Elvira majori telephelyén.
A cseresznye nagy becsben van a kutatóintézetben, régóta komoly eredmények születnek a gyümölcsöt illetően. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a ma hazánkban cseresznye termesztésben használt fajták döntően az érdi kutatóintézetben nemesített fajtákból állnak. Nagyon kevés olyan gyümölcsfajunk van, aminek termesztése hazai előállítású fajtaszortimenttel rendelkezik. A hazai klímán nemesített fajták általában jól alkalmazkodnak klimatikus adottságainkhoz, azonban üzemi termesztés szempontjából nézve már sokkal kritikusabban kell néznünk a hazai fajtáink gazdasági értékmérő tulajdonságait.
Az előadásokat megelőző köszöntőkben is elhangzott, hogy az idei év sem igazán kedvezett a cseresznyének. Sajnos az április eleji fagyos időszak a korai fajtákat sújtotta leginkább, de a kései fajták is megszenvedték és közel sem alakult ki jó gyümölcskötődés.
Dr. Mártonffy Béla a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöki tanácsadója köszöntőjében hangsúlyozta, hogy sajnos pozitív dolgokat az ágazat vonatkozásában nem igazán lehet kiemelni. Szinte valamennyi kertészeti kultúrában nettó importőrök vagyunk, tehát a hazai fogyasztásunkat sem tudjuk kielégíteni. A klímaváltozás tovább rontja az ágazat helyzetét. Az adaptációs és a valós fajtakísérletek hiánya, mely gazdasági értékmérő tulajdonságok vizsgálatán alapszik, gyakorlatilag évtizedek óta megszűnt. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a legfőbb probléma a gyümölcságazatban, ha ezen nem tudunk változtatni, akkor folyamatosan kódolt a kudarc. A külföldről beözönlő fajták üzemi termesztésbe állítása, alapos ismeretek és vizsgálatok hiánya miatt visszafordíthatatlan kárt okoz és okozhat az ágazatnak. Éppen ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezi az 5 legfontosabb gyümölcsfaj esetében a kísérletek - fajta és termesztéstechnológiai vizsgálatok - beállítását egyetemi kutatóintézeti és termelői együttműködéssel.
A rendezvényről és az elhangzott előadásokról- a teljesség igénye nélkül - rövid összefoglalóval szeretnénk tájékoztatást nyújtani az alábbiakban. A rendezvény első előadását Kovácsné dr. Békefi Zsuzsanna tartotta, a cseresznye nemesítés helyzete és eredményei Érd Elvirán címmel. Előadásában bemutatta a cseresznye nemesítés múltját és jelenét. Az intézet világszerte elismert nemesítő műhely, 1950 óta több, mint 30 cseresznyefajtát adtak a termesztésnek. Kiemelte a Rita és a Carmen fajták kedvező tulajdonságait. Sok keresztezésből származó hibridet kezelnek (4000 fa kiértékelés alatt van). A nemesítési célok a nagy gyümölcsméret (30 mm felett), a megbízható termőképesség, a nagyon korai vagy kései érési idő, a kemény gyümölcshús (min. 65 – 70 durofel), és a késői virágzási idő. Genetikai markereket is használnak a nemesítésben, hogy a vizsgálati időket is le tudják csökkenteni. Néhány érdekes új cseresznyefajta is bemutatásra került, mint pl. a Kira, mely nagyon kemény (75 durofel) gyümölcsű vagy a Pillangó, mely tarka színű. Az új cseresznye hibridek június első három hetében, érési sort fednek le.
Sok színű a cseresznye (Fotó: NAK/Szalay György)
A következő előadás egy intenzív cseresznye ültetvény létesítését mutatta be Kőszegi Vilmos előadásában, mely saját ültetvényének bemutatásáról szólt. A telepítést megelőzően egy régi, idős ültetvényt felszámoltak, mely a helyszínen került visszaforgatásra. A visszavágás, majd a tuskók kiszedését követően azok a területen kerültek ledarálásra, és értékes mulcsként talajtakarásként felhasználásra. A telepítéshez GPS vezérelt robotot vettek igénybe, mely pontos koordináták alapján végezte a terület kitűzését, a támrendszer, a jégvédő háló tartóoszlopainak és az oltványcsemeték helyének kifúrását. GiSelA 6 alanyt használnak, 4x1,25 m-re telepítenek, fruit security támrendszert használnak. Jövőbe mutató technológiákat is terveznek, mint napelem a kutak energiaszükségletének biztosításához, talaj és környezeti, valamint növényi szenzorokat telepítenek, melyek az optimális öntözés és tápanyagutánpótlás automatizált vezérléséhez szükségesek. Saját öntözésvezérlő felületet fejlesztettek és alakítottak ki, hogy a területek speciális körülményeit ki tudják szolgálni.
Cseresznye termesztésünk sikerességét nagyban akadályozza az éréskor lehulló csapadék mennyisége, melynek kivédésére különböző fóliás takarások lehetségesek. Ezen témakörben segített eligazodni és a problémára a figyelmet felhíni Csizmadia György cseresznye termesztő a Fóliás rendszerek használati és fejlesztési kérdései előadásában. Különböző lehetőségeket mutatott be, felvázolva az egyes rendszerek hiányosságait is. A különböző fólia- és hálóborítások számos előnyük mellett sok esetben ugyanannyi hátrányt is jelentenek, pl. a nagy mennyiségű csapadék, viharos szelek és jég vonatkozásában a nagyon erős vázszerkezet igény. Számos technikai tényező kezelésére is megoldást kell találni, ilyenek a fólia borítás alatt kialakult magas páratartalom, növényvédelmi kihívások, rovarháló esetén a beporzás kérdése, koronaforma kialakítása. Alapos tájékozódás szükséges, mert sajnos ezen rendszerek hazai alkalmasságára sincsenek megbízható vizsgálatok.
Növényvédelem nélkül nem lehet teljes egy szakmai rendezvény, így egy fontos kártevő került terítékre, a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii), mely egyre jelentősebb kártevő a hazai cseresznyeültetvényekben. Érd Elvira – majorban a D. suzukii kártételének megállapítására cseresznyén (2020-2023.) került sor kineveléses vizsgálattal. A mintavételezés június elejétől indult, hetente a cseresznyeérés végéig vizsgálták. Hosszútávú monitorozást is végeztek Csalomon VARL varsás csapda alkalmazásával, csalogatóanyagként almaecet használatával. A kártevő a hidegre és a melegre is érzékeny, 30 C fok felett lecsökken az aktivitása, 33 C fok felett rövidesen elpusztul. Tojásrakás 10 – 30 C fok között, de az optimum 22 -28 C fok között van. Repülési aktivitás alsó határértéke kb. 7-10 C fok. A téli alak, vagyis a hideg kóma beállta -2,5- -5,5 C fok, egy napon belül elpusztul kb. -7—10 C fok alatt, és azonnali fagyhalál -17 C fok alatt. Így az enyhe téli, tavaszi időjárás kedvez a túlélésének és a későbbi kártétel kialakulásának. A cseresznyetermesztőknek a kártétel jelenlétét akkor is érdemes nyomon követni, ha korábban a területen, vagy az adott kultúrában kártétele nem fordult elő.
A jövő egyik lehetséges korszerű UFO koronaformája (Fotó: NAK/ Szalay Gy.)
Az előadások és a rendezvény zárásaként a gyümölcskutatóintézet intenzív művelésű 5. nyaras cseresznye ültetvénye került bemutatásra, ahol 3 különböző alanyon, koronaformákon, cseresznye fajtákat vizsgálnak.
A rendezvény konklúziója, hogy csak korszerű ismeretek és alapos hazai vizsgálatok eredményei mentén, azok gyakorlatban is hasznosítható és helytálló alkalmazásával lehet a cseresznye és a hazai gyümölcságazatunkat emelkedő pályára állítani.
NAK / Komma László
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön