Mezőgazdasági termelés

A burgonya termőterülete és a betakarított termés mennyisége az utóbbi években folyamatosan csökkenő tendenciát mutat hazánkban, ennek ellenére a rizs és a búza után a harmadik legfontosabb élelmiszernövény a világon.

A legsúlyosabb minőségi és mennyiségi veszteséget a termesztés során elsősorban a kórokozók okozzák, azonban a kártevők közül a levéltetvek és a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) kártétele is jelentős lehet. Utóbbi jelentős szerepet játszott a 20. században a növényvédelemi szolgálat kialakulásában is. Emellett több fonálféreg (Ditylenchus destructor, Globodera rostochiensis Globodera pallida) komoly problémát okozhat, melyeket zárlati károsítóként tartanak számon. A károsítás hatására a növény növekedése lelassul, a gumók mérete jelentősen csökken, akár 70-80%-os termésveszteség is bekövetkezhet. A károsítás megelőzésében a fertőzésmentes vetőgumó használata kiemelten fontos. Amennyiben tapasztalja a karantén kártevőt területén, haladéktalanul jelentse be a hatóságnak!

Számos levéltetű faj fordulhat elő a burgonyán. Talán a zöld-őszibarack-levéltetű (Myzus persicae) (1. kép) és a sárga burgonya-levéltetű (Aphis nasturtii) jelenti a legnagyobb problémát. Még előfordulat a csíkos burgonya-levéltetű (Macrosiphum euphorbiae), a fekete répa-levéltetű (Aphis fabae), az uborka-levéltetű (Aphis gossypii) és a foltos burgonya-levéltetű (Aulacorthum solani) is, azonban ezek jelentősége kisebb. A szívogatás hatására a növény levelei gyakran deformálódnak, asszimilációs tevékenysége csökken, ami a kondíció romlását és a termésmennyiség csökkenését jelenti. Emellett a levéltetveknek a vírusátvitelben is kiemelt szerepük van. Egy vegetációban sok nemzedékük fejlődik ki, előrejelzésük sárga tálcsapdával a legegyszerűbb. Számos hatóanyag (pl.: acetamiprid, azadiraktin, deltametrin, cipermetrin, eszfenvalerát, flupiradifuron, flonikamid, lambda-cihalotrin) áll rendelkezésre a védekezéshez, azonban a rovarölőszer kiválasztásánál a természetes ellenségek védelmére is érdemes figyelni. Ha már kanalasodnak a levelek, akkor védelmet nyújtanak a levéltetű kolóniáknak, ezért a kontakt készítmények alkalmazása nem javasolt.

1. kép: Zöld-őszibarack-levéltetű (Forrás)

A levéltetvek mellett a burgonyabogár kártételére is minden évben számítanunk kell. Mind a lárva, mind az imágó a leveleket fogyasztja. Akár teljes lombvesztést is okozhatnak, sőt nagy egyedsűrűség esetén még a vékonyabb szárakat is elfogyaszthatják. A kártevő gazdanövényeihez sorolható a burgonya mellett többek között a padlizsán és a paradicsom is (2. kép). Évente 2 nemzedéke fejlődik ki, a telet az imágók a talajban vészelik át. Hőösszegszámítással előrejelezhető. A védekezésben a területen lévő burgonyafélék családjába tartozó gyomnövények irtása elengedhetetlen. A kémiai védekezést a fiatal lárvák ellen kell időzíteni, nagy figyelmet fordítva a szerrotációra (pl.: acetamiprid, azadiraktin, cipermetrin, deltametrin, eszfenvalerát, flupiradifuron, lambda-cihalotrin, klórantraniliprol, spinozad).

Kijuttatás előtt érdemes ellenőrizzük a hatóság honlapján a készítmény engedélyokiratát. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is. Emellett természetes ellenségei, vagyis a burgonyabogár specialista fürkészdarazsak és egy címeres poloska faj is szerepet játszhat a védekezésben.

2. kép: Burgonyabogár lárvák kártétele

NAK / Fodor Attila