Mezőgazdasági termelés

Milyen eszközökkel szeretné az Unió jobban bevonni a vállalkozásokat a költségvetés finanszírozásába?

Nagyjából egy hónapja mutatta be az Európai Bizottság a 2028-2034 közötti többéves pénzügyi kerettel (MFF) kapcsolatos elképzeléseit. A számok grandiózusak, igazodva a különböző irányelvekhez és direktívákhoz, amiket az unió végre kíván hajtani: kétmilliárd eurós a keret, amit akár lehetne egy átfogó stratégiai tervnek is nevezni, hiszen a digitális innovációtól a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi beruházásokon át összesen hat stratégiai prioritásban fogalmazza meg a teendőket. Azt ígérik, hogy a tervezet eredményorientált, egyszerűbb lesz a kedvezményezettek számára:

• 16 program a korábbi 52-höz képest
• Több finanszírozási forrást egyesítenek egyetlen nemzeti és regionális tervbe
• Rugalmas és válságálló, gyorsabb reagálást tesz lehetővé vészhelyzetekben

Egy dolog azonban izgalmas színfoltja az információknak: az Európai Bizottság öt új saját forrást javasol, amelyek a finanszírozási terheket a nemzeti forrásokról részben a vállalkozásokra helyezik át, különösen a környezetvédelmi adók vagy piaci alapú hozzájárulások által érintett ágazatokban.

1. Kibocsátáskereskedelmi rendszer: a bevételek 30%-a az EU költségvetésébe kerül (Az ETS1-ből származó bevételekről úgy gondolják, hogy átlagosan 9,6 milliárd euró/év bevételt fog generálni)
2. Szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítására szolgáló mechanizmus: a tanúsítványbevételek 75%-a (A CBAM rendszer által 1,4 milliárd euró/év bevétellel számolnak)
3. Elektronikai hulladékadó: 2 euró/kg a be nem gyűjtött elektronikai hulladékért (15 milliárd euró/év)
4. Dohánytermék jövedéki adója (TEDOR): a jövedéki adó 15%-a (11,2 milliárd EUR/év)
5. Vállalati források Európának (CORE): Adó a 100 millió eurónál nagyobb uniós árbevétellel rendelkező vállalatokra (6-7 milliárd euró/év)

Mit jelent ez bővebben?

A Bizottság infografikája részletesen mutatja be az elképzeléseket.

Az első új saját forrás az ETS-en alapul- írja a taxathand.com. E mechanizmus keretében a bevétel a szén-dioxid-kibocsátási egységek árveréséből származik. Szorosan összhangban az EU éghajlat-változási céljaival, jelentős bevételi potenciált biztosít az EU számára, miközben támogatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést. A meglévő ETS-ből (ETS1) származó bevételek 30%-a az uniós költségvetésbe kerülne. Az árverési bevételek nagy része továbbra is a nemzeti költségvetéseket gyarapítaná, biztosítva, hogy a tagállamok jelentős részesedéssel rendelkezzenek ebből az erőforrásból. A Bizottság úgy döntött, hogy kizárólag az energia- és nehéziparra kiterjedő ETS1-ből származó bevételekre összpontosít e saját forrás alapjaként. Az újonnan bevezetett, közúti közlekedésre és épületekre vonatkozó ETS2-ből származó bevételek nem tartoznak ide.

Második kulcsfontosságú saját forrás a CBAM, amely különböző importcikkekre vet ki díjat a hozzájuk kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásuk alapján. Az adóból származó bevételt a nemzeti hatóságok szednék be, a nagyobb részt – 75%-ot – pedig az uniós költségvetésbe utalnák át.

A harmadik saját forrás az elektronikus hulladék („e-hulladék”) kérdésére összpontosít. Ez az intézkedés az elektronikai termékek felelősségteljesebb gyártásának, ártalmatlanításának és újrahasznosításának ösztönzésére törekszik, összhangban az EU körforgásos gazdaságra és környezetvédelemre vonatkozó célkitűzéseivel. A hozzájárulást az egyes tagállamokban be nem gyűjtött elektronikai hulladék mennyisége alapján számítanák ki 2 EUR/kg mértékkel. Ezt a mértéket évente az infláció figyelembevételével korrigálják.

Láthatjuk a hasonlóságot a nem újrahasznosított műanyagra vonatkozó szabályozással („műanyagadó”), melyet az Unió 2021. januárjában vezetett be. 2023-ban ebből 7,2 milliárd euró forrás származott, ami az Unió teljes bevételének 4,0%-a. Az egységes lehívási kulcs 0,80 EUR kilogrammonként. Ennek is fontos ismérve, hogy minél hatékonyabb a gyűjtés és hasznosítás, a befizetendő díj annál kevesebb. Ám számos befolyásoló tényező is közrejátszhat a tervek megvalósulásakor, nem csak a jó gyakorlatok, a magas infláció is hozzájárult, hogy az ebből származó bevétel csökkenése miatt a Bizottság azt javasolja, hogy 2028-ra a lehívási kulcsot 1 EUR/kg-ra korrigálják, majd évente igazítsák ki az infláció mértékével.

Negyedik forrás a dohánytermékek jövedéki adója. Ez a rendszer egységes mértéket használna a dohánytermékekre kivetett minimum jövedéki adókra minden tagállamban. A javaslat kiegészíti a dohánytermékek jövedéki adójáról szóló irányelv tervezett frissítését – amely kiigazítja a minimum jövedéki adókulcsokat és kiterjeszti a hatályt az új dohánytermékekre –, de jogilag nem kötődik annak elfogadásához. Minden tagállamban 15%-os lehívási kulcs vonatkozna a szabad forgalomba bocsátott dohánygyártmányokra és kapcsolódó termékekre, az egyes államok minimum jövedéki adókulcsa alapján. A dohánytermékek jövedéki adója a 2028-as bevezetésétől számítva várhatóan évi körülbelül 15 milliárd eurót biztosítana, tovább diverzifikálva az EU költségvetési bázisát.

Ötödik forrás a Corporate Resource for Europe (CORE). Ez az EU belső piacán működő nagyvállalatok átalányösszegű hozzájárulásaként épül fel, kifejezetten azokat a cégeket célozva meg, amelyek éves árbevétele az EU-n belül legalább 100 millió euró. A CORE a nagyobb multinacionális csoportokra összpontosít – miközben mentesíti kkv-kat –, és azt várja el, hogy azok járuljanak hozzá közvetlenül a finanszírozáshoz, akik a legtöbbet profitálnak az egységes piacból. A CORE 2028-tól lenne hatályos.

Mi történik ezután?

A javaslat most tárgyalási szakaszba lép az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal. Jóváhagyását követően a következő uniós költségvetés nemcsak Európa céljait finanszírozza majd, hanem átalakítja azt is, hogy az Unió hogyan teremt értéket határokon és generációkon átívelően. A hivatalos beszélgetések lefolytatása után 2026-ra várható politikai megállapodás. Ezután következik a hivatalos elfogadás, amely várhatóan 2027-ben várható. Az új többéves pénzügyi keret várhatóan 2028. január 1-jén léphet hatályba, 2031-ben félidejű felülvizsgálatra lehet számítani.

NAK / Pető Krisztina