A termelés egyik legfontosabb eleme a takarmányozás, amelyet hosszú ideje formálunk, alakítunk a termelő állomány igényeinek megfelelően. Az alkalmazott takarmányozási technológiák közül az osztott takarmányozás legfrisseb kutatási eredményeiről, illetve gyakorlati tapasztalatairól tartott előadást a Tojás Világnapján, október 10-én, Budapesten „Tojótyúkok osztott takarmányozásának legújabb eredményei” címmel Dr. Pál László (MATE, Élettani és Takarmányozástani Intézet Georgikon Campus Keszthely).
A hatékony tojástermeléshez olyan technológiára van szükség, amely lehetővé teszi a tyúkok genetikai potenciáljának teljes kihasználását. A cél, hogy a tyúkok életük során a lehető legtöbb tojást termeljék a kívánt tojásmérettel és -minőséggel, a legkisebb környezeti lábnyommal és humánegészségügyi kockázattal, ugyanakkor a legnagyobb gazdasági eredményt hozzák. Ennek érdekében a lehető legprecízebb módon és eszközökkel biztosítani kell a tenyésztett madarak számára optimális környezetet, minden igényüket maximálisan kielégítve.
Magyarország tojástermelése és tojótakarmány előállítása
A BTT termelői adatai alapján a tojáságazat 2023-ban 3.986,9 ezer tyúkot állított termelésbe, míg 2024-ben 4.135,7ezer darabot. Az elmúlt 5 évben stabilan 4-4,3 millió db a BTT-be regisztrált telepítés. Az éves tojástermelés 2023-ban 1,224 míg 2024-ben 1,213 Mrd db volt. Az utóbbi 3 évben stabil termelést mutat az ágazat, minimális eltérésekkel.
Az egy főre jutó tojásfogyasztás 240 db/év körül alakult az utóbbi években, ami európai viszonylatban is jónak mondható, de nem éri el a ’80-as években mért 300 db/fő/éves mennyiséget. Önellátásunk körülbelül 75%-os, ami azt jelenti, hogy legfeljebb az év két kiemelkedő ún. csúcsszezonjában, azaz karácsonykor és húsvétkor szorulunk importra.
A magyar takarmánygyártás közel 20%-át teszik ki a tojótyúk takarmányok. Az AKI statisztikái szerint Magyarországon a keverőüzemekben 3,8 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő 2024-ben, 4,1 százalékkal többet, mint az előző évben. A gyártott keveréktakarmány 48,3 százalékát (1,84 millió tonna) a baromfitakarmányok adták. A baromfitakarmányok 49,1 százalékát a brojlerek számára előállított keverékek, 19,4 százalékát a tojó-, 12,9 százalékát a pulykatápok, 13,6 százalékát a kacsa-, 4,6 százalékát a libatápok tették ki.
Takarmányozási rendszerek összehasonlítása
A hagyományos takarmányozási rendszerekben a tyúkok, teljes értékű, azonos összetételű, általában dercés takarmánykeveréket kapnak az egész nap folyamán. Ezzel szemben az alternatív takarmányozási rendszerek közül a válogató (free-choice feeding) takarmányozási rendszerben két vagy három takarmány egy időben, külön etetőben, az ún. Osztott vagy kétszakaszos (sequential vagy split feeding) etetés alkalmazása esetén eltérő beltartalmú takarmányok időben egymás után, azonos etetőben, illetve Egész szemű gabonás keverék (loose-mix feeding) etetésekor, eltérő szemcseméretű összetevők keveréke egy etetőben kerülnek az állomány elé.
Az alternatív takarmányozási modellek előnye a hagyományos takarmányozási rendszerrel szemben, hogy a tojástermelés élettani folyamataihoz alkalmazkodva, az ezekhez szükséges, változó tápanyagigényt igyekeznek kielégíteni. A tojástermelési folyamat egyes lépései eltérő tápanyag összetételű takarmányt igényelnek. Délelőtt (a tojásképződés korábbi szakaszaiban) jellemzően magasabb a tyúk energia, illetve fehérjeigénye, délután/éjszaka pedig (a tojáshéj felépítéséhez) több kalciumra van szüksége.
Az előadásban bemutatott takarmányozási kísérletek alapján kijelenthetjük, hogy az osztott takarmányozás minden vizsgált genotípus esetében, a tojóciklus teljes szakaszában eredményes volt, a hagyományos takarmányozási rendszerrel összehasonlítva. A tojástermelési paraméterek szinten tartása kisebb takarmányfelvétel mellett, kedvezőbb takarmányértékesítés és tojáshéj minőség mellett lehetséges. Csökkenthető a napi felvett fehérje és N mennyisége, a nitrogén emisszió és az egységnyi tojáshozamra jutó takarmányköltség. Nem ketreces tartástechnológiákban és brojler szülőpárok esetén is eredményesen alkalmazható. Az új technológia alkalmazásának korlátja lehet, hogy két takarmánytároló siló és a kapcsolódó technológia szükséges.
Fenti tapasztalatok (állatjóléti és fenntarthatósági előnyök) fényében, érdemes lenne megfontolni az osztott takarmányozás alkalmazásának pályázati formában való elismerését, akár támogatási jogcímként való bevezetését.
NAK / Tóth Andrea

















